A HungaroControl már az Egységes Európai Égboltra tekint
A Magyar Állam költségvetésétől függetlenül gazdálkodó HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. közel 700 munkavállalót foglalkoztatva felel a magyar légtér biztonságáért. A szervezet kiemelt feladatként kezeli az Uniós FAB-CE projektet, melynek lényege, hogy az Egységes Európai Égbolt létrehozására vonatkozó rendelet értelmében 2012-ig ún. funkcionális légtérblokkok (FAB-ok) létrehozása által egységesítik az eddig országhatárok mentén széttagolt légtérszerkezetet.
A HungaroControl Zrt. az így kialakuló nemzetközi versenykörnyezetben technológiai előnyének növelésével és folyamatos fejlesztések megvalósításával szándékozik helytállni. A
z LRI megszűnésével 2002-ben központi költségvetési intézményként alakult, de 2007 óta önálló gazdasági társaságként működő HungaroControl Zrt. 100%-os tulajdonosa a Magyar Állam. Az állam a cég működéséhez folyó támogatást nem nyújt, sőt az évente körülbelül 8-9 milliárd forint költségvetési bevételt termelt az elmúlt években.
Az Európai Unió Egységes Európai Égbolt programjának legfontosabb célkitűzése a forgalmi igényekhez igazodó és költséghatékony légtérhasználat, azaz a növekvő légi forgalom biztonságos kezelését biztosító korszerűsített útvonal-szerkezet megvalósítása. Ezt teszi lehetővé a FAB-CE fejlesztési program-csomag, melynek értelmében a HungaroContol Magyar Légiforgalmi Szolgálat feladata, hogy hat másik állam (Osztrák Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, Horvát Köztársaság) légiforgalmi szolgáltatójával együttműködve 2012-ig az országhatárokat figyelmen kívül hagyó ún. funkcionális légtérblokkot hozzon létre.
A Magyarországon mindezidáig monopolhelyzetben tevékenykedő szolgáltató vállalat számára a FAB-CE projekt bizonyos értelemben nemzetközi versenykörnyezetet teremt. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat ebben a dinamikusan változó nemzetközi környezetben technológiai előnyének fenntartásával, és folyamatos fejlesztésekkel igyekszik helytállni. A HungaroControl az elmúlt években számos fejlesztést valósított meg.
2008-ban fejeződött be a radarrendszer korszerűsítése, amely projektet az Európai Unió Kohéziós Alapja 15,516 millió euró értékben (50%-ban) támogatott. 2009-ben a HungaroControl saját forrásból állította üzembe a Beszédüzemű Kapcsolóközpontot (Frequentis VCS), és kezdte el a 3D Toronyszimulátor első fázisának üzembe állítását. A 3 dimenziós szimulátor, amelyet a szervezet 2009 októberében tervez átadni, fejlesztése sikeresen lezárult. 2012-ig a HungaroControl Zrt. kiemelt feladatként kezeli az ANS (Air Navigation Service) III. projekt megvalósítását, melynek célja egy új ATS (Air Traffic Service - légiforgalmi szolgálat) központ, azaz az ANS III. épület felépítése. Az új, ANS III. épület ad majd helyet az irányító központnak, míg a jelenlegi irányító központot kényszerhelyzeti tartalék központként, valamint oktatási-, és tudásközpontként használják majd.
A HungaroControl Zrt. tervei között szerepel továbbá a légiforgalmi irányításhoz használt MATIAS rendszer teljes hardware platform cseréje, a szoftver frissítése, valamint egységes IP-s hálózat kiépítése is.A HungaroControl Zrt-ről A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. a magyar légtérben a légiforgalmi szolgáltatások nyújtására és légiforgalmi szakszemélyzet képzésére kijelölt szervezet. A HungaroControl Zrt. a biztonságos és megbízható léginavigációs szolgáltatást hatékonyan, környezettudatosan, ügyfélközpontúan, részrehajlásmentesen és átlátható módon biztosítja a kijelölt légterekben.A HungaroControl üzleti modellje és finanszírozása
A HungaroControl Zrt. 100%-os tulajdonosa a Magyar Állam, amely azonban folyó támogatást nem nyújt a cég működéséhez, ugyanakkor a szervezet működésén keresztül a költségvetés jelentős bevételt realizál az adók, a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak fizetendő hatósági díj és a vagyonkezelési díj által.
A légi-navigációs szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült minden költséget az Eurocontrol elszámolási rendszerén keresztül a légitársaságok megtérítenek a HC számára. Mindezek mellett megtérítik a tőkeköltséget is, mely a mindenkori jegybanki alapkamat lekötött tőkére vetített értéke. A cég üzleti modellje szerint a HungaroControl a szükséges irányító kapacitás biztosításának költségei alapján tervezi meg évi költségvetését. A költségalap részét a bérek és egyéb működési költségek, az értékcsökkenés valamint a tőkeköltség képezik. A nemzeti költségalap kalkulációt a légitársaságokat képviselő nemzetközi szervezet (IATA) hagyja jóvá.
Az elfogadott költségalap és a várható forgalom eredőjeként alakul ki az egységdíj, amelyet a légitársaságok tonnánként és mérföldenként fizetnek a légtér használatáért. Az útvonaldíjakat az Eurocontrol szedi be és fizeti ki a nemzeti szolgáltatóknak, így a HungaroControlnak is. A tárgyévben megvalósuló tényleges költség, illetve a tényleges forgalom alapján az alul- illetve felülfinanszírozásnak megfelelő korrekció beépül a következő év egységdíjába. A cég eredménye tehát nem a költségeitől - hiszen azok mindig megtérülnek -, hanem a légi-navigációs szolgáltatások nyújtásához szükséges lekötött tőke nagyságától függ.
A HC fejlesztései tehát hozzájárulnak az állami bevételek és a GDP növekedéséhez, hiszen a hazai beszállító cégeknek is biztosítanak megrendeléseket. A HungaroControl évente körülbelül 8-9 milliárd forint bevételt termelt a Magyar Állam számára. A HungaroControl Zrt. 2009. évi gazdálkodását a 2008 szeptemberében kezdődött gazdasági világválság olyan értelemben befolyásolta, hogy ügyfeleink, a légitársaságok a jelentős forgalomcsökkenés miatt költségeik lefaragására kényszerülnek. A
z európai légi-navigációs szolgálatok többsége - így a HC is - a 2009. és 2010. évi működési költségeinek lefaragásával igyekszik hozzájárulni a légitársaságok versenyképességének megőrzéséhez. Mivel a válság várhatóan a 2010-es évben lecseng, és a légiközlekedési iparágban újra fellendülésre számítunk, sem a HC, sem a többi európai szolgáltató a kapacitásuk növelésére irányuló fejlesztéseit nem halasztja el. A közelmúlt beruházásai: Magyarország területéből adódóan a magyar légiforgalmi irányítás előnye világ- és európai szinten nem származhat a légtér nagyságából, ezért a HungaroControl Zrt. a versenyképességének megőrzése érdekében a jó ár-érték arány megtartását, valamint az átlagosnál magasabb színvonalú és komplexitású szolgáltatásokat, továbbá folyamatos fejlesztéseket tűzött ki elérendő célként.
A HungaroControl Zrt. 2008-ban valósította meg radarrendszerének korszerűsítését. A projektet az Európai Unió Kohéziós Alapja 15,516 millió euró értékben (50%-os támogatás) támogatta, melynek eredményeképpen biztonságosabbá vált a polgári légiközlekedés, és a szervezet legalább 15 évre biztosítani tudja a követelményeknek megfelelő, modern légtér-ellenőrzést. A projekt részeként a kiegészítő beruházások mellett a vállalat lecserélte a Kőrishegyen és Püspökladányban található nagy hatótávolságú radarállomásokat, valamint frissítette a jelenlegi automatizált légiforgalmi irányítási rendszer (MATIAS - Magyar Automated and Integrated Air Traffic Control System) szoftverét. Ez lehetővé tette a Mode-S - azaz a repülőgép fedélzetéről lesugárzott adatok irányító számára történő megjelenítése - előnyeinek kihasználását, a rádióterhelés könnyítését, a légiforgalmi irányítók terhelésének csökkentését, valamint a repülési üzem biztonságának növelését. A HungaroControl Zrt. a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtéren lecserélte a repülőtéri mozgásellenőrző radart, valamint korszerű Fejlett Földi Mozgás Ellenőrző Rendszert (A-SMGCS) telepített. Ez a rendszer jeladóik alapján követni és azonosítani tudja a repülőtér területén mozgó összes földi és légi járművet. A projekt befejezéseként egy új közelkörzeti radar (TAR2) telepítése is megvalósult. 2009-ben a HungaroControl saját forrásból állította üzembe a Beszédüzemű Kapcsolóközpontot (Frequentis VCS), mely lehetővé teszi az irányítók egymás közötti, a szomszédos irányító központok irányítóival történő és a pilótákkal folytatott beszédüzemű kommunikáció digitális alapú végrehajtását.
(Tőzsdefórum, 2009. szeptember 23., szerda)
