Legújabb kutatás-fejlesztési és innovációs eredményeit mutatja be a HungaroControl Madridban

A rangos nemzetközi kiállításon a magyar légiforgalmi irányító szolgálat legsikeresebb projektjeit és a jövő léginavigációs eljárásait ismerteti

Pilóták és irányítók közötti digitális üzenetváltás, távoli toronyirányítás, az irányítók szem- és fejmozgását követő okosszemüveg, új technológiák tesztelésére alkalmas szimulációs központ – ilyen csúcstechnológia jellemzi majd a jövő léginavigációs szolgálatait. A HungaroControl legmodernebb fejlesztéseit és kutatás-fejlesztési és szimulációs központjának (Centre of Research, Development and Simulation, CRDS) szolgáltatáscsomagját mutatta be a légiközlekedési szektor március 10-12. között megrendezett, rangos szakmai seregszemléjén, a madridi World ATM Congress 2015-ön. 

A HungaroControl CRDS kutatás-fejlesztési és szimulációs központjának nagysága és technológiája a kontinensen csupán az EUROCONTROL Párizs mellett található létesítményéhez mérhető. A központ szolgáltatásait a World ATM Congress-en a nemzetközi nagyközönség is megismerheti. A CRDS-ben végzett szimulációk lényege, hogy a külföldi léginavigációs szolgálatok számára is lehetővé teszi az Európában kötelező eljárások és a HungaroControl által már kifejlesztett újítások megismerését és tesztelését, így azok sikeres bevezetését az általuk kezelt légterekbe. A kiállításon a bemutatott számos innováció közül a pilóták és az irányítók közötti szöveges üzenetváltást megvalósító CPDLC (Controller-Pilot Data-Link Communications) technológia kerül előtérbe. A magyar légiforgalmi irányító szolgálat a CPDLC-t kétmilliárd forintos hatékonyságfejlesztő programjának[1] keretében vezeti be a magyar légtérbe még idén, jóval az Európai Bizottság által előírt határidő előtt. A CRDS központ legutóbbi sikeres nemzetközi gyakorlatsorozata is a CPDLC validálásához fűződik: múlt év végén a Danube FAB országainak irányítói valós idejű szimulációval tesztelték az új adatkapcsolati rendszert Magyarországon.

Az idei expón a magyar légiforgalmi irányító szolgálat két olyan projektet is bemutat, amely kapcsán Európában elsőként valósított meg egy-egy technológiai újítást. Ezek egyike a Koszovó-projekt, amelynek keretében a HungaroControl szakemberei csaknem egy éve egyedülálló módon, 700 km-es távolságból irányítják a balkáni ország feletti magaslégtér átrepülő légi forgalmát. A másik kiállításra kerülő koncepció a légi útvonalhálózat teljes eltörlését a kontinensen először megvalósító Hungarian Free Route Airspace (HUFRA) koncepció, amely az elmúlt hónapban sikerrel debütált a magyar légtérben. A rangos szakmai kiállítás remek lehetőséget nyújt arra, hogy a szélesebb nemzetközi közönség is megismerhesse a HungaroControl az európai szakmai szervezetek által is elismert, nagy nemzetközi figyelemre számot tartó fejlesztéseit. Ilyen a szintén bemutatott Budapest 2.0, a SESAR Közös Vállalkozás (SESAR Joint Undertaking) pályázatán keresztül megvalósuló program, amelynek célja a kifejezetten a kis és közepes forgalmú repülőterek és szolgáltatók működését javító technológiai újítások és eljárások bemutatása.

A HungaroControl a magyar „virtuális” torony (rTWR) koncepciót is ismerteti a madridi expón, amely bevezetésével a jövőben a repülőjáratok irányítása nem csupán közvetlenül a repülőtérről, hanem akár egy távolabbi központból is elvégezhető lesz. Bemutatásra kerül a HungaroControl által 2013 óta sikeresen alkalmazott, saját fejlesztésű forgalomtervezési koncepciója, a MergeStrip, amely a repülőgépek gazdaságosabb üzemeltetéséhez, a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez és a repülőterek közelében élők zajterhelésének mérsékléséhez járul hozzá.

A HungaroControl a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen kifejlesztett okosszemüvegét, a légiforgalmi irányítók munkájának megkönnyítését szolgáló „AirField Glasses-t” is kiállítja a madridi rendezvényen. Az eszköz képes a léginavigációs adatrengeteg szelektálására és megjelenítésére oly módon, hogy egy vadonatúj technológiai módszerrel nyomon követi az irányítók fej- és szemmozgását.

 


[1] A program az Európai Unió Transzeurópai Közlekedési Hálózatának (TEN-T) közel 420 millió forintos támogatásával valósul meg.