Történelmünk

100 éves a magyar motoros repülés

2010-ben ünnepeltük a magyar motoros repülés kezdetének 100. évfordulóját.

Adorján János (1882-1964) gépészmérnök 1906–1909 között Párizsban dolgozva ismerkedett meg a repüléssel, és ennek hatására kezdett hazatérve itthon is a repüléssel foglalkozni. 1909-ben gróf Andrássy Géza támogatásával, Blériot monoplánjának mintájára építette meg a „Libelle” (Szitakötő) nevű kéthengeres (18,4 kW-os) Adorján-Dedics motorral szerelt repülőgépét.

Első, sikeres felszállását 1910. január 10-én hajtotta végre Rákosmezőn. A próbaút egyben az első olyan alkalom volt, amikor magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű repülőgéppel repült.

A Libelléről további információkat a kapcsolódó fájlok között olvashat.

A magyar légiforgalmi irányítás rövid története (Dr. Moys Péter tanulmánya nyomán)

Miután 1922-ben a szövetséges hatalmak feloldották a magyarországi repülési tilalmat, két légiforgalmi vállalkozást alapítottak Budapesten: a Magyar Légiforgalmi Rt.-t (MALÉRT) és a német érdekeltségű AEROEXPRESS-t. 1925-ben indult meg a rendszeres belföldi légiforgalom Budapest és négy vidéki nagyváros (Debrecen, Miskolc, Nagykanizsa és Szeged) között, ami megkövetelte a megfelelő földi szolgálatok megszervezését, beleértve a repülőterek megfelelő kialakítását és felszerelését.

A rádió adó/vevő (ekkor még rádiótávíró) készülék első ízben az 1920-as években került fel a repülőgépekre. Ekkor még elsősorban a repülőterek közötti (föld/föld közötti) összeköttetés céljára szolgált, a távközlési lehetőségeken túl azonban jelentős szerepet játszott a navigációban is.

A ferihegyi nemzetközi repülőteret 1950-ben nyitották meg. A repülőtéri irányítás, valamint a Control és a Rádió-üzemközpont az új forgalmi épületben került elhelyezésre a Repülés-meteorológiai szolgálattal együtt. 1954 novemberében a KPM létrehozta a Magyar Légiközlekedési Vállalatot (MALÉV). 1959-ben a Repülésirányító osztályon belül létrejött a Bevezető irányító egység (APP).

1965-ben a Távolkörzeti, vagy más néven Útvonalirányítás (ACC) beköltözött a "Sziklába", a Kis-Gellérthegy gyomrában még a II. világháború idején kialakított bunkerrendszerben lévő munkahelyre, ahol egészen 1999 decemberéig működött. Ebben az évben már közel 30.000 polgári repülőgépet irányítottunk a magyar légtérben, ebből mintegy 8000 volt ferihegyi induló, 8000 Ferihegyen leszálló és 14000 átrepülő. A magyar légiforgalmi irányítók három nyelven (angolul, magyarul és oroszul) dolgoztak és három iránymagasság-elosztó rendszer (ICAO FL, ICAO metrikus és szovjet metrikus) alapján koordinálták és irányították a forgalmat, három időszámítást alkalmazva.

A magyar légiforgalmi irányítás, de talán az egész közforgalmi repülés számára ezek az évek a lendületes fejlődés évei voltak. Számos új légügyi megállapodást kötöttek, melyek alapján a MALÉV új menetrend szerinti járatokat indított számos európai és közel-keleti városba. 1968-ban a TU-134-esek üzembe állításával Ferihegyen is beléptünk a "jet-korszak"-ba. 1971-ben hozták létre az új telepítésű VOR állomásokra épülő új légiútvonal- (légifolyosó-) rendszert, és a budapesti közelkörzet (TMA) területét is ekkor bővítették.

Az 1973-ban létrehozott LRI (Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság) feladata a légiforgalmi szolgálatok ellátása és a Ferihegyi repülőtér fenntartása és üzemeltetése volt. 1975-ben telepítették az első nagy hatótávolságú radarállomást Kőrishegyen, majd Püspökladányban. Ma is itt áll a két radarállomás, csak a berendezéseket cserélték korszerűbbekre az idők folyamán. Ugyancsak 1975-ben adták át Ferihegyen az új leszállító radart. A nyolcvanas évek pedig a repülőtér-fejlesztés jegyében teltek: 1983-ban az új futópálya átadásával egy időben került a repülőtéri irányítás is az új Toronyba.

Az 1990-es évtized a korszerű új légiforgalmi irányító központ megtervezésének és felépítésének, valamint az új technikai eszközök beszerzésének ideje volt, ami 1999 decemberében az új Budapesti Légiforgalmi Irányító Központ átadásával zárult, így a távolkörzeti irányítás is visszakerült a Ferihegyi repülőtér közelébe.

2002-ben az LRI kettéválásával megalakult az önálló magyar légiforgalmi irányító szervezet, a HungaroControl.

Dr. Moys Péter részletes tanulmánya a magyar légiforgalmi irányítás történetéről a kapcsolódó fájlok között olvasható.

Szakmai érdekességek

A légiforgalmi irányítói hivatással kapcsolatos alapvető szakmai tudnivalókról, érdekességekről (ilyenek például a légiforgalmi irányításban használatos mértékegységek, rádiótávbeszélő-kifejezések vagy a radarcímke) a kapcsolódó fájlok között olvashat. Ha pedig még többet szeretne megtudni a légiforgalmi irányítók munkájáról, látogassa meg YouTube-csatornánkat, ahol további érdekes filmek találhatók.